Az indulás előtti utolsó nap itthon telt. Lassan készülődtem, pakoltam össze, intéztem el az itthonra maradó utolsó dolgokat (remélem legalábbis, hogy mindent sikerült elintézni (: ). Majd pedig válogattam. Íme az ok, hogy mégis miért:

  Csupán ennyi cuccom van. Nem meglepő, hogy nem fért be minden, ami itt látható, abba a szürke hátizsákba ott a háttérben. Egyrészről a méret, másrészről meg a súly miatt. Repülőre 10 kilogrammig engedik felvinni, de én 7-nél szeretnék megállni. Vagyis szerettem volna. Nem sikerült. 8 kilogramm víz nélkül. Ebből ugyan fogy (krémek és kenőcsök, egy kis energiaszelet..), de nem számottevően. Kipakoltam többször is, átválogattam, és csak a legszükségesebbeket hagytam meg. Arra gondoltam, hogy mit lehet több dologra is felhasználni, mely dolognak van több haszna. Eszerint döntöttem, hogy vigyem, vagy hagyjam. Később meglátjuk jól döntöttem-e. Ha valami esetleg még nélkülözhető, akkor azt átadom a szállásnak, vagy útitársamnak. A teli zsákról nincs fényképem, azt holnap reggel rakom meg, mert a szandálom (ami a képről épp hiányzik) még szárad. Az meg ugye alulra megy a zsákban.

  Most el is köszönök, holnap még van pár teendő, de lényegében az utazás az, ami ezután következik.

Szabó-Mészáros Marcell