2012.07.20. 08:30
Borkút, sétabot és hőség
7. nap Estella - Torres de Rio
Az előző nap meséje után, nem csodálkozom, hogy későn hagytam el Estella-t. 8 óra előtt indultam. És innentől nem is tudok annyi szépről és jóról beszámolni.
Az eddigi legtöbbet mentem, és azt igazán melegben. Nem csak én, még nagyon sokan voltak, akik ezt a 29,5 kilométert tették meg. Az út elején viszont Irache faluja nyújtotta a nap 3 szépségéből az elsőt: borkútjáról vált híressé, ahol a zarándokok a víz mellett egy pohár bort is magukhoz vehetnek. (további információ webkamerás felvétellel együtt: www.irache.com) Száraz bor a javából. Egy órával később Azqueta kis falujában Pablito Sanz-t kerestem fel. Íme a második szép dolog: Ő majd'30 éve szolgálja a Santiago-ba igyekvőket. Pecsétet, és sétabotot ad. Valamint jó tanácsot a bot használatához. Így vágtam neki a hátralevő közel 20 km-nek.
4 órakor vonszolom be magam az albergue ajtaján. Ez a 3. szépsége a napnak. Veszek egy negyed dinnyét, és egy hideg zuhanyt. Lepihenek. Nincs erőm semmire. Holnap melegebb lesz. De szerencsére a távolság kevesebb lesz.
Fél 10 körül az ablakom alatt az egyik zarándok kis gitáron rögtönzött koncertet ad. Jól esik elaludni egy kis zenére. Jól érzem magam, jó helyen vagyok. Tulajdonképpen minden szép.
Szabó-Mészáros Marcell
