29. nap Trabadelo - Fonfria <~> Santiago de Compostella ~ 153 km.

Reggel végre egy kicsit alhattam. 7 óra után összepakolok, és megreggelizem. Ez utóbbi nem áll másból, minthogy 1 liter tejjel eszek zabpelyhet. Egy kicsit még ténfergek a faluban, majd most már tényleg a kilométereknek nézek elébe.

28. nap Ponferrada - Trabadelo <~> Santiago de Compostella ~ 182 km

Alighogy felkelek, már nemsokára indulok is. Nem késlekedem, hiszen ma is egy hosszú nap vár rám. Egész pontosan a 'Camino Duro' az, amivel ma meg kell küzdenem.

27. nap El Acebo - Ponferrada <~> Santiago de Compostella 217 km

Igazán laktató reggelivel indultam el az otthonos szállásról. Még a napi kilométerek előtt megkérdem Mariat milyen albergue-ket ajánl a hátralevő útra. Jó tanácsokkal és ajánlásokkal a zsebemben köszönök el. Jól is esik e hegyvidéki látvány az eddigi pusztaságokat követően, sőt, a mai utamon végig Ponferrada látványában gyönyörködhetem.

26. nap Foncebadón - El Acebo <~> Santiago de Compostella 230 km

25. nap Astorga - Foncebadón <~> 242 km Santiago de Compostella katedrálisáig.

Elég tömött volt az út reggel, egyre többen vagyunk, ahogy közeledünk Santiago de Compostella felé. Sokan itt csatlakoztak hozzánk, Astorga szállásánál. Még többen leszünk, mikor 100 kilométerre lesz Szent Jakab sírja. Nemcsak most induló zarandokokkal nő a létszám, hanem egyre több út is találkozik. Mint a fésűs kagyló fogai, ahogy egybefutnak.

24. nap Villa de Mazarife - Astorga

Úgy indultam el, ahogy eddig még soha. Jelképesen még a port is leütögettem a cipőmről. Csak ennyi kellett volna, és ilyen könnyen túlteszem magam? Talán igen! Mindenesetre a napom innentől kezdve, hogy elhagytam a szállást, egész érdekesen alakult.

23. nap León - Villa de Mazarife

León városból már világosban sétáltam ki. Sok meglepetést tartogatott ez a nap is. Legtöbbjük igazán kellemes volt, de sajnos akadt, ami bizony kellemetlenséget okozott. 

22. nap Mansilla de las Mulas - León   

Egyetlen célom volt mára. Mihamarabb elérni a provincia fővárosát, hogy feltárulhasson előttem a maga valójában. A híres épületeivel, utcáival és tereivel vár minden zarándokot ez a hely. Híres még sokminden másról, bár alig százötven ezren lakják. Szerintem már sejtitek, hogy ez a város nem más, mint..

Íme a megígért folytatás:

Felszerelés: 

a hátizsákom és szinte minden ruhám, eszközöm megfelelő. Nincs igazán haszontalan holmim, amire szükségem van, és amilyen minőségben, az mind rendelkezésemre áll, azaz megfelelő. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a cipő mennyire fontos, hogy jó legyen. Bírja a cipőm a lábammal együtt a mindennapok kilométereit. De nagyon sokan vannak tele vízhólyaggal, azért, mert nem törték be eléggé a lábbelijüket. Pár hét, és ez is megtörténik, csak az úton. A cipőmön túl a nagyon fontos dolgaim: a hosszú lenvászon nadrágom, és felsőm, valamint a széldzsekim, kalapom és a sétabotom. Isten áldja meg Pablito Sanz urat, akitől kaptam a 2 méteres botot. Sokat segít a menetelésbe, és terhet is vesz le a derekamról, térdemről. Óriási szolgálatot tesz!

21. nap Sahagún - Mansilla de las Mulas   

Még így se elsőként kelek fel, hogy 4:30-ra állítottam be az ébresztőmet. Hihetetlen milyen elhivatottak egyesek. De nem ez hajnalban a legmeglepőbb, hanem az, hogy van, aki ilyenkor érkezik meg! Épp csak a fürdőbe megy a fickó, aztán folytatja útját. Én meg csipás szememet törlöm, eszem, összekapom magam, és 5 óra pár perckor indulok. Az eszem nem ment el, még nem. Majd délben, mikor úgy döntök, hogy valamiért még továbbmegyek.